2015.08.23. Kosh Agash, Oroszország-Mongólia határ

Az éjszaka szerencsére eseménytelen volt. Miután lefeküdtem, feltámadt a szél, úgyhogy tanulva a korábbiakból, kikászálódtam a hálózsákból és megerősítettem a sátrat. Reggel elkezdett cseperegni az eső, úgyhogy a reggeli készítés ceremóniájától eltekintettem, és mihamarabb útra keltem. Mielőtt indultam volna, még felpumpáltam a hátsó kerekemet, hogy kibírja a következő 40 Km-t, a szervizig. A szervizben gyorsan megjavították a defektemet, majd egy reggeli, persze már 12 körül volt, úgyhogy akár hívhatnánk ebédnek is. Ebéd után irány Mongólia. Az eső majdnem végig a határig esett. A határt elérve még teletankoltam, bár nem sok fért bele. Majd a határhoz érve gyorsan szembesültem a dologgal, hogy vasárnap van, és a határ zárva tart. Kerestem egy szállást, amit hamar meg is találtam, minthogy megláttam egy másik felpakolt motort. Odagurultam. Viktor Fehéroroszországban, a Rita pedig Cseh Köztársaságban él, és most együtt utaznak és fedezik fel Mongóliát. A szállás 250 Rubelembe fájt és csak egy ágyat kaptam egy hideg szobában. Ez az egy szállás van a faluban, úgyhogy gyorsan belementem a dologba és fizettem. Ennek a megállónak külön örültem, mert így velük együtt fogok utazni és nem leszek magányos és az éjszakai kempingezés is biztonságosabb lesz. Nagyon szimpatikus pár, úgyhogy örülök a társaságuknak. Holnap reggel együtt indulunk útnak.

IMG_2672IMG_2660-1IMG_2665-1IMG_2667-1IMG_2671

The night was uneventful. After I went to bed, the wind got stronger and as I learned from my earlier experience, I went out and secured the tent. In the morning it started to rain, so I skipped the breakfast preparing ceremony and hit the road. Just before I left, I had pumped air into my rear tire, so I could make it to the next 40 Km, to the service. Here they quickly repaired my tire and I went for breakfast. Actually it was around 12 O clock, so maybe I should call it rather lunch, than breakfast. After lunch I headed to the border of Mongolia. It was raining almost all the way. As I reached the border, I fueled up, but I only could fill about a few liters into the tank. As soon as I arrived to the border, I quickly realized that it is Sunday and the border is closed. As I was looking for a place to sleep, I saw another motor bike heavily loaded. I went and talked to the biker and found out that he is headed the same way as I was, so we agreed to team up until Irkutsk. This place costs 250 Rubel and it is nothing but a bed in a cold room. Well, beats camping

Defekt szerelés Szibériában / Repairing a flat tire in Siberia

Defekt szerelés Szibériában / Repairing a flat tire in Siberia

in the tent, and this is the only place in the village, so I paid.

I was actually really grateful to meet Viktor from Belarus and Rita from Czech Republic. This way both the riding and the camping will be safer for both of us. They are a very simpatico couple so I’m happy for their company. Tomorrow we will start discovering Mongolia together.

2015.05.22. Tsalejnikha-Kobi Grúzia 410 Km

A nap nagy része eseménytelen volt. Főútvonalon haladtam Tibiliszibe, majd onnan az Orosz határ felé, Kazbegi irányába. Az út unalmas volt, úgyhogy benneteket sem untatlak. Ahogy beértem a hegyekbe ismét hófödte hegycsúcsok fogadtak és a hágón hó falak között motoroztam. Ahogy a nap megvilágította a hófödte hegycsúcsokat páratlan élményben részesültem. A hágó túloldalán sátorhelyet kerestem és találtam. Az elsőnek kiszemeltet követően, mivel ez itt eléggé szeles, gondoltam lejjebb megyek és megpróbálom ott. Egy birkakarám mellett mentem fel, mert azt gondoltam, hogy ezeket csak nyáron használják. Ahogy elmentem mellette éreztem az alom szagát és körülnéztem. Szerintetek mit láttam? Igazatok van. Két hatalmasra nőtt kutyát. Úgy látszik, már kutya fóbiám van. A karám üres volt és lehet, hogy ezért, de a kutyák rám sem hederítette. Viszont nem bíztam a véletlenre és inkább visszamotoroztam az elsőnek kiszemelt helyre. Szél ide, szél oda, itt legalább biztonságosnak látszik az éjszakám. Az Orosz határtól Kb. 50 Km-re vagyok. Holnap határátlépés. Ez az első nap, hogy időben sátrat tudtam verni, főzök egy vacsorát. Tűzifa hiányában marad a benzinfőző, de az is megteszi. Vacsora, majd ágy. Itt kezd lehűlni a levegő, mivel még mindig hóhatáron vagyok. Úgyhogy bevackolom magam.

DSC_0186-1

A hágón Oroszország felé / On the pass towards Russia

A hágón Oroszország felé / On the pass towards Russia

Emlékmű a hágó tetején / Memorial place on the top of the pass

Emlékmű a hágó tetején / Memorial place on the top of the pass

DSC_0166-1

A hágón Oroszország felé / On the pass towards Russia

A hágón Oroszország felé / On the pass towards Russia

A hágón Oroszország felé / On the pass towards Russia

A hágón Oroszország felé / On the pass towards Russia

DSC_0153-1

Kilátás a sátorból / View from my tent

Kilátás a sátorból / View from my tent

A majority of the day was eventless. I used the main highway to reach Tibilisi, and then turned north towards the Russian border, to the Caucasus and towards Kazbegi. So the road was boring and I do not want to bore you guys either. As soon as I got into the Caucasus again snowcapped mountains were welcoming me. The way the sun was shining on the snowcaps provided me with exceptional beauty. I was riding between snow walls. As I was descending on the other side of the pass I found a camping spot. It was a little bit windy, so I thought to go a little further down and maybe I will find a better place. I went beside a barn and I thought it is only used in the summer time. As I was passing by, I smelled its special smell. What do you think what did I see. You are right. Two huge dogs. Maybe because the barn was empty they did not care for me, but I did not want to take a chance. Slowly I turned around and left. No problems. I went back to the place I saw first. Windy or not windy, at least it looks safe for the night. I’m about 50Km from the Russian border and tomorrow I plan to enter. This is the first day when I could stop in normal time, when I could pitch the tent, eat dinner in daylight. Since here I could not find any firewood, I use my gas stove. It works just fine. Have an excellent dinner an

2015.05.17. Dikmen-Yenipazar Törökország 550Km

Hát, a mai nap eléggé egyhangú volt. Reggel 8 körül keltünk és összepakoltunk. A benzinkút vezetője annyira megkedvelt bennünket, hogy kérte maradjunk még egy napot. Természetesen nem tehettük, de jól esett. Mi voltunk a falu ideiglenes látványossága. A motorom kiemelt hangsúlyt kapott. Jött egy fiatal srác valami 125-ös motorral és kapartatni akart a betonon, de a motornak nem volt elég ereje, így majdnem átesett a másik oldalra. Volt nagy nevetés. A főnök bennünket egy teára. Zsolti internetes hangos fordítóval tolmácsolt és kommunikált. Azt nem tudjuk, hogy a fordítás mennyire volt pontos, de nem kergettek az asztal körül, szóval annyira nem lehetett rossz.

Eljött a búcsú ideje és bár ugyanabban az irányban haladtunk, de más sebességgel. Reggel nagyon lógott az eső lába, úgyhogy felvettem az esőruhát. Így nem is esett az eső.

Dikment elhagyva, fél óra alatt leértem a Fekete tenger partjára és az utam innentől végig a parton vezetett. A Török úthálózat olyan kiváló, hogy bár városokon keresztül vezetett az út csak néha volt egy-két lámpa, de egy osztott útpályán 100 Km/h-val haladtunk. Nagyon tetszenek az útjaik. A tengerparti motorozásnak van hátulütője is. Azt hittem, hogy találok majd kempinghelyet úgy, mint Albániában. Hát nem így lett. Már kora délután láttam, hogy a kempingezés nem fog össze jönni. Még enni sem álltam meg. Estefelé már biztos voltam, hogy hotelbe kényszerülök. Hát találtam is egyet. Török hotel, a város nem turista központ. 70TL-t kellett leszurkolnom a szobáért, ami nagyon rendben van, de igazán forró víz nem volt. Hosszas vízengedést követően felmelegedett annyira, hogy legalább alá tudtam állni. Mindegy, ez van. Innen már csak 90.100 Km a Grúz határ. Eleinte gondoltam arra is, hogy átmegyek a határon, de ott pedig Batumi less és korom sötét. Így legalább elköltöttem a maradék TL-t és holnap tiszta alsóneművel indulok.

Well the today’s day was really boring. Got up at around 8 AM and packed up. The manager of the gas station liked us so much, that he asked us to stay one more day. Off course we couldn’t do that but it was a good gesture. We were the temporary spectacle of the village. My bike received a special attention. A young guy came with a 125CC motorbike and wanted to do some drifts, but the bike did not have enough power and he almost fell on the other side. We laughed our head off. The manager invited us for a cup of tea. Zsolt was communicating with a loud internet based translator. We do not know how accurate the translation was but they did not chassed around the table so I guess it was OK.

Reggeli teázás a benzinkúton / The morning tea at the gas station

Reggeli teázás a benzinkúton / The morning tea at the gas station

A 70 TL szobám / My 70TL room

A 70 TL szobám / My 70TL room

Fekete tenger partján / By the Black Sea

Fekete tenger partján / By the Black Sea

So the time has come when we had to say our goodbyes, however we were headed to the same direction, but our speed was definitely different. It looks like it will rain so I got my rain suit on, so this was for sure it will not rain. Well it didn’t.

As I left Dikmen in about half an hour I reached the shore of the Black Sea- From here all day long I was riding by the sea. The Turkish road structure so excellent that it was a divided type of road (something like a freeway) but sometimes they have traffic lights installed. I could do 100 Km/h all day long. I really love it. However there is a drawback of riding by the sea. I thought I will find some spot to camp like I did in Albania. We I did not. In the afternoon I knew I will not find any place to camp. I tried so hard that I did not even stop to eat. In around the evening, I was cold, I was hungry and I had to find a restaurant and a hotel to sleep. I eventually found a hotel. This is a Turkish hotel. This place in not a tourist target. I had to come up with 70TL for a room which even did not have really hot water eith. The hotel and the room is absolutely clean and fine. After a long time getting the warm water flow, it warmed up that much so I could get under it. Things like this can happen in this part of the world. The Georgian border is about 90-100 Kms. First it crossed my mind to go across because it would be cheaper there but then Batumi is on the other side and it will be completely dark by then. Look at the bright side. I spent all my TL and have clean under wares.

2015.05.09. Fadd-Dombori-Backa Topolya

Hát akkor vágjunk bele!

Végre eljött az indulás napja. Motort már tegnap este felpakoltam és a garázsban várta az indulást. Erre az első napra nem terveztem sok Km-t. Ennek az első rövid szakasznak több oka is van. Első az az, hogy a következő holnapi napra Kb. 700 km a táv és egy határátkelés, így ezzel a 130-Km-rel is időt spórolok. A második, hogy itt laknak rokonaim és őket szeretném meglátogatni. Ide gyakran jöttünk nagyapámmal motorral, amikor még gyerek voltam. A motorozás szeretete valószínűleg innen ered. Az öreg 70 éves volt és még mindig motorozott. Volt egy oldalkocsi 250-es MZ-je és azzal ment mindenhová és vitt engem is. Mindig az oldalkocsiban kucorodtam és élveztem, hogy a szél az arcomba vág.

Még otthon több meglepetés is ért. Először is eljött személyesen elbúcsúzni az öcsém és elhozta egy volt középiskolai osztálytársamat és barátomat is. Majd meglátogatott a felesége Edit és a fiuk Bence is. Egyik csapat a másiknak adta a kilincset. Majd jött Miklós a barátnőjével. Nagyon megható volt. Többjük, beleértve magamat is a könnyeinkkel küszködtünk. Nem is említve a feleségemet, aki hangos zokogásban tört ki. Nehéz volt az indulás. Közben kaptam egy üzenetet Kiss Dénestől, a szegedi Tenere klub tagjától, hogy szívesen elkísérne Szabadkáig. Vele már útközben találkoztam, megittunk egy kávét, beszélgettünk, majd most már közösen folytattuk az utunkat. Szabadkán búcsút intettünk egymásnak és folytattam az utam Backa Topolyára. Joci és Ado már vártak. Úgy alakult, hogy Joci közelgő születésnapját tartotta és meghívta a barátait is, akiket jórészt már ismertem korábbról. Egy fél malacot süttetett kemencében. Volt ám terülj-terülj asztalkám. Nagyon jó hangulat volt.

 DSC_0024 DSC_0010 DSC_0014

So let’s get going!

Finally the departure date has come. I had loaded the bike loaded last night and was waiting for me in the garage. I have not planned a long ride for this first day. There are several reasons for planning this short trip for the first day. The first is that I will have to cover about 700 Km the next day and one border crossing. Thus I save some time with this 130 Km on the first day. The second reason is that my relatives are living here and I would like to visit them as well. When I was a child we came here fairly often with my grandfather with his motorcycle. Most probably I was infected with the love for motorcycles at that time. My grandfather was in his 70-s when he was still riding his MZ 250 motorbike with a sidecar. He took me with him everywhere.  I was just sitting in the sidecar and enjoyed the wind blowing into my face.

One surprise came after another. First my brother arrived together with one of my high school colleague and friend to say good bue in person. Then his wife Edit and his son Bence arrived. The were still there when Miklos and his girlfriend arrived. hey handed the door handle to each other. It was very emotional. Most of us were fighting against crying out loud. My wife just could not handle it so she cried. Which was understandable and OK. In the main time I received a message from Kiss Dénes the member of the Tenere Club in Szeged. He asked me if he could join me until Sabadka. I was very happy. I met him on he road and we had a drink together talked a little bit and headed towards Sabadka. Here we said our good byes and I continued to Backa Topola. In Topola Joci and Ado was waiting for me. It happened that Joci was celebrating his birthday and invited his friend. Most of them I knew from before. He had a held pig roasted. The table was full of food and drink. We had an excellent evening.