2015.06.07 Nukus-Híva

Reggel a reggeli közben beszélgettem egy újságíró sráccal. Elmondta, hogy ezen a részen az emberek nomád életmódot folytattak és az állam adott nekik földet, hogy telepedjenek le. Így alakult ki Nukus. Nukusnak ezért nincs történelme sem. Nukus nem más, mint csak egy város a sivatagban.

Egy kicsit a Selyemútról:

A Selyem utat senki sem tervezte, senki sem avatta fel, és soha egyetlen hatalom sem felügyelte kizárólagosan A modern kort megelőző idők leghosszabb kereskedelmi hálózata, több ősi kereskedelmi út összeolvadásából jött létre. Jól csengő nevét Ferdinánd fon Righthofen, német földrajzkutatótól kapta 1877-ben a Kína című művében említette ezt a kifejezést. Az embereknek annyira megtetszett a mitikus kifejezés, hogy mára már mindenki csak így ismeri.

A nagy középkori lovas-birodalmak pusztáin, sivatagjain és városain áthaladó karavánutak mélyen bevésték titkaikat Bukhara, Szamarkand és Híva misztikus világába. Timur Lenk és Dzsingisz Kán az Ezeregyéjszaka meséit hagyta hátra a gyönyörű épületek és a máig élő hagyományok megtapintható valóságában. A képzeletet felülmúló kék szín a kupolákon, a terítők, ruhák, díszítőelemek és szőnyegek színorgiája tükrözi e nép belső világát.

Vámbéry Ármin dervisnek öltözött és állruhában járta be ezt az ázsiai területet. A nyugati vándorokat gyarmatosító előfutároknak hitték és a kánságban teljesen elzárkóztak előlük. Mivel Vámbéri tökéletesen beszélt törökül és teljes mértékben elsajátította az iszlám vallás legapróbb részleteit is, el tudta hitetni, hogy rongyos török dervis, aki zarándokúton jár.

Na, ennyi elég a történelemből. Térjünk vissza a mába.

Nukusban megtankoltam. Ott már volt 91-es oktánszámú benzin is. Onnan kifelé a falvakat elérve, minden faluban legalább 3 benzinkút van. 95-ös oktán is kapható. Legalább is ez van a kútra írva. Az Open Street Map navigációra hagyatkozva, történnek meglepetések. Van ugyan egy Freytag&Berndt térképem, ami a pontosságot illeti, nem rossz, de számomra egy probléma van vele. Nem tudom A4 méretűre hajtogatni. Sokat, sokszor próbálkoztam vele. Ezért nem tudom hajtogatva beletenni a tanktáskába hogy lássam, így mindig össze van hajtva, és ha kell kihajtom. Próbáljátok ezt meg 40 Km-es szélben a motoron. Hát így van is térképem, meg nincs is. Ezerszer meggondolom, hogy mikor vegyem ki és kezdjem el kihajtogatni. Nem egyszerű. Freytag fiúk, gondoljatok a motorosokra is. A legtöbb tanktáskának A4 méretű a térkép tartója.

Mivel a navigáció nem mindig pontos, így nem hagyatkozom rá teljes mértékben. Szóval ahogy jövök egy úton, a navi azt mutatja, hogy menjek egyenesen. Arra az út nagyon rossz és mindenki jobbra fordult. Mondom, biztos tudnak egy jobb utat. Így hát követtem őket. Az autók lassan elfogytak és maradtam egyedül. Egy falu végén elfogyott az út is. Na mondom mi van? Lementem a térképről? Beértem a sivatagba. Ez homoksivatag. Vannak utak, jobbra-balra, gondolom, lehetnek ott kisebb házikók és azért megy arra út. Megálltam, mert tanácstalan voltam. Navi nem jelöli az utakat. Szerencsémre jött egy autó és megkérdeztem, hogy merre kell menni. Mondta erre is el lehet menni, de a másik irányba is, visszafelé is. Hát ha kaland, akkor legyen kaland. Mondom, akkor megyek erre. Ő ment előttem és így kivezetett a betonútra. Lehet, hogy még most is ott bolyonganék valahol. Útjelző táblák nem jelzik Híva-t, vagy csak ha már nagyon közel vagy. A navi folyamatosan 70Km távolságot mutatott. Azt tudni kell, hogy Nukus-Híva távolsága 2 óra autóval. Én már 4 órája motorozok, és még mindig 70 Km a távolság. A francos navi megkerültette velem Híva-t és a déli oldalról jöttem be. Szóval leírtam egy nagy félkört. Az út katasztrofálisan rossz. Sajnálom a motort. Az első felni kapott egy ütést, látszik is a nyoma, de szerencsére nem vészes. Végre beértem Híva-ba és kérdezősködöm, hogy merre van a Hotel Meros. Nagyjából mutatják az irányt. Találtam egy új hotelt, ott is megkérdeztem. Nem tudták. Mindegy valaki mondta, hogy itt jobbra, balra, jobbra és kövessem a nagy falat. Ezt úgy képzeljétek el, mintha egy labirintusban próbálnál evickélni. Ezek, gyalogjárdák. Szégyelltem magam, hogy itt motorozok a történelmi Falak Között. Turisták sétálgatnak én meg hessegetem őket a motorral. Már kezdett nem tetszeni a dolog, megint megkérdezek valakit, mutatja, hogy ott felmegyek, majd balra és jobb oldalon ott lesz. OK, mondom, de ott lépcső van felfelé, én pedig motorral vagyok. Mondja OK, és? Találtam egy olyan részt, ahol egy keskeny részen babakocsi feltoló rész volt kialakítva. Ez elég keskeny volt és nem láttam tisztán, hogy mi van felül, úgyhogy gyalogosan derítettem fel a terepet. Na, fenn egy járda szerűség volt, majd a járda mellett egy 30 cm-rel mélyebb utcácska. Azt nem lehetett megtenni, hogy ahogy felérsz bő gáz és leugratsz, nem volt olyan széles az utcácska. Szóval nincs más hátra, előre. A babakocsi feljárón felértem, de úgy, hogy a vége felé már kanyarodtam, hogy a doboz nehogy elérje a falat. OK, ezzel megvagyok. Visszatolattam a motorral, hogy hegyes szögben tudjak leugratni az utcácskára, de legyen sebességem, nehogy a padka elérje a motor alját. Sikerült. Na, ezt az akadályt is leküzdöttem. Innen már hamar megtaláltam a hotelt. Nagyon rendben van. Régi vályog épület, klímás szoba, wi-fi, jó fürdő. Tetejében benn van a látnivaló kellős közepén. Ahogy kilépek a kapun, máris az 1001 éjszaka meséiben találom magam. Nem is kell ennél több.

Egy dolgot nem is mondtam. A hőmérséklet. Tudom, nem vagyok meteorológus, de ezt el kell mondanom. Ma egész nap 43 C fokban motoroztam. Iszonyatosan meleg volt. Holnapra is ez várható, de Szamarkandban már elviselhetőbb lesz, legalább is a helyiek szerint. Majd Termez állítólag még melegebb, mint Híva. Termez állítólag az ország legmelegebb pontja. Hát meglátjuk.

 DSC_2649-1 DSC_2653-1 DSC_2659-1 DSC_2661-1 DSC_2666-1 DSC_2672-1 DSC_2673-1 DSC_2680-1 DSC_2683-1 DSC_2687-1 DSC_2690-1 DSC_2691-1 DSC_2697-1 DSC_2698-1 DSC_2708-1 DSC_2643-1 DSC_2707 DSC_2715-1

During breakfast I was talking to a journalist guy. he told me that the people in this area were living a nomadic life style and the government gave them land to settle down. This is how Nukus was formed. Nukus does not have any real history as Uzebegistan other parts have. It is just a city in the desert.

OK, let’s talk a little about the Silk Road:

The Silk Road wasn’t designed by anybody, it didn’t have formal opening and none of any government had sole control over it at any time. Before the modern time, this became the longest commercial route network, from melting of smaller routes together. It was named by Ferdinand fon Righthofen, a German geographer. He mentioned this route in his book called China published in 1877. The people liked this name so much, that today everybody knows this road just by this name.

The caravan routes going through the deserts, steppes and cities of the big medieval empires have carved their secrets deep into the mysterious world of Híva, Bukhara and Samarkand. Timur Lenk and Genghis Khan left their hidden secrets within the walls of the beautiful buildings and their traditional culture can be felt touched today. The fantastic blue colors of the domes of the buildings, the colors of clothes of the people and other decoration elements are reflecting the inside world of these people. Vámbéri Ármin was dressed as a dervish and walked around this area. The locals completely lived out of the western migrants, because they thought that these people were the precursors of colonizers.

However due to Vámbéri was excellently speaking the Turkish language and he learned even the smallest portions of the Islam religion, he could make people believe that he is a Turkish Dervis pilgrim.

OK, that’s enough of the history. Let’s get back to the modern world.

So I fueled up in Nukus. I even got 91 octane fuel. Coming out of Nukus as soon as I reached the villages, I found at least 3 gas stations in every village. Even you can buy 95 octane fuel. At least this is written on the pump.

I’m relying on the open street map navigation. I purchased a Freytag&Berndt paper map, which is actually pretty good, but I have one problem with it. It can’t be folded to A4 size, therefore I can’t put it into my tankbag, so I could always see it. I tried it several times, it just did not work. Si Freytag guys, please think about motorbikers as well. Most tank bags have A4 size map holder section. So I have to keep the map folded in the tank bag. So if I need to see where I’m, I need to take it out, unfold it while I’m sitting on the bike and the wind is gusting with 40 Km/h. It is not an easy task to do. Therefore you think it over twice before you take that map out.

I use in these countries the Open Street Map navigation because Garmin does not have maps for this area. Unfortunately I can’t rely on the OSM navigation. I cannot explain, but sometimes it is like changing the distance to the destination. Once it is 100 Km, then it suddenly becomes 200 Km, or 60 Km. I do not know why. If I restart it, its fine for a while. So, I don’t trust it 100%. Once my navigation showed ne to go straight, but the road was really bad that way and every car was turning right. So I said I will follow the cars. The cars slowly disappeared and I was left alone. At the end of one village the road stopped. No pavement anymore. I asked myself what happened. Did I go off the map? I arrived into the desert. The sandy desert. There were road to the right and to the left. I thought there maybe houses and these roads go to the houses. I stopped because I did not know where I was, or where to go. A car stopped and I asked the driver where is Híva. He says it is possible to go this was, or go back and go the other way as well. Well since I’m here let’s get into the adventure. So he passed me and led me out of the desert. If he wasn’t there maybe I would be still looking for my way out.

Road signs do not show Híva, just if you get really close to the city. My navigation continuously showed me the distance to Híva as 70 Km. This damn navigation made me go around Híva and enter it from the south. Normally the distance between Nukus and Híva would be 2 hours by car. I was going in half circle. The roads are really bad. I feel sorry for my bike. I ht a big hole and my front rim got a small dent. Nothing serious, but it is damaged a bit. Finally I got into Híva. I tried to ask where the Hotel Meros is. They showed me roughly which way to go. I saw a brand new hotel, so I thought I will ask there as well. They did not know. So somebody told me to go right here, then left there then right again and follow the big wall. Imagine this if you were trying to find your way out from a labyrinth. However these are not roads, just walk ways. Tourists are walking and I’m trying to get around them by motorbike. No vehicle was in this area. I didn’t like the whole thing and I was as ashamed. I ask somebody again. He shows me to go straight up somewhere, then right and I will find the hotel on the right had side. I said OK, but there are stairs going up and I’m with a motorbike. He says OK, and? So I found an area where baby carriage could be pushed up and down. It was on the side of the stairs. However my boxes were wide and I could not see what is up on the top. So I surveyed the route and made my plan. Up on the top there was another narrow sidewalk and on the other side it was like a car driveway and about 30cm deep jump down. I could not do that to go up on the baby carriage way and jump down to the little driveway, because that driveway wasn’t wide enough for me to stop. So had no choice but to take a chance to get up on the top and turn. So I speed up so by the time I was close to the top I was turning, therefore the bike was leaning to the right and this was I had enough space so my box did not touched the wall. On the top I could stop and backed my bike enough to speed up and in a sharp angle I could jump down without the curb hitting my engine. So job well done. From here I found the hotel. The hotel is OK. I like the old building, its made of mud, just as the other buildings here. It has wi-fi, air-conditioned room (private room) and good shower. In addition to this, it is in the heart of the city. Walking distance to everywhere. As soon as I step out of the building I’m in of the 1001 night tales. Who can ask for anything more?

I did not tell you one thin. The temperature. I know I’m not a whether men, but I need to tell you this. All day long I was riding my bike in 43C. It was hot. I mean really hot. Tomorrow should be the same, but according to locals Samarkand should be better. Then Termez should be even worse than this one. Termez is the hottest city in Uzbegistan. We will see.

Reklámok

One thought on “2015.06.07 Nukus-Híva

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s